Lélek : „Szerelmes vagyok a tanáromba!” |
„Szerelmes vagyok a tanáromba!”
Krisza 2011.06.16. 20:43
Tini lányok (na meg néha fiúk?) körében előfordul, hogy a kelleténél gyengédebb érzelmeket kezdenek el táplálni az egyik tanárjuk irányába. Erről a témáról olvashattok most.
Nekem erről nincs tapasztalatom, maximum addig sikerült eljutnom, hogy megállapítottam az illetőről, hogy jóképű-e vagy sem. Tehát ebben a cikkben csak teljesen kívülállóként tudom megosztani veletek a véleményem.
Ebben a témában sokat számít a korosztály is, tehát most ragaszkodjunk szigorúan csak a tinikhez!
Én úgy gondolom, az, hogyha valaki beleszeret egy tanárba, hasonló okok miatt lehet, mint egy „sztár-szerelem”, természetesen annyi különbséggel, hogy a tanárral jóval közelebbi a kapcsolata. Valószínűleg egy jó erős apakomplexus is közre játszik.
Az biztos, hogy az ilyen „szerelemnek” nem igazán lehet jó jövője! (Ez esetek jelentős részében pedig szó sincs szerelemről, pusztán rajongás, ragaszkodás csak az egész.)
Tini korban inkább próbáld elűzni a fejedből, ha úgy érzed, hogy már túlléptél a „majd kinövöm álmodozásból”!
A későbbiekben már nem biztos, hogy olyan nagynak tűnik 10-15 év korkülönbség, de amíg te tinédzser korban vagy, jobb, ha a te korosztályodban nézel közül. Persze, lehet mondani, hogy „de hát a korosztályom éretlen!”, de hidd el, jobb, ha te is érsz még egy kicsit! Ha 20-25 évesen is azt mondod, hogy neked inkább az idősebb férfiak az eseteid, hát legyen, de nem érdemes álmokat dédelgetned egy tanár-diák szerelemről ilyen fiatalon.
Hogy miért nem?
Minden bizonnyal arról szólnak az ábrándjaid, hogy „összejössz” álmaid célpontjával, de vedd számításban, hogy azzal a tanárral, aki tizenegynéhány éves lányokra bukik, bizony komoly problémák vannak! Ha úgy látod, hogy viszonozza is a vonzalmad, pláne „menekülj”! Lehet, hogy most izgalmasnak, és jónak tűnik ábrándjaidban, de hidd el, nem biztos, hogy a későbbiekben is boldogan fogsz visszatekinteni egy pedofillal eltöltött első együttlétre…
Az rendben, hogy nem éppen előnyös, ha egy tanárodról álmodozol, de mit tehetsz ilyenkor?
A szívnek nehezen tud parancsolni az ész, de attól még te irányítod az életed!
Próbálj meg csak egyszer a lehető legkomolyabban hozzáállni a dologhoz, ülj le magadban, és mérlegeld a témát. Használd az eszed! Gondold végig, hogy pontosan mit is akarsz, miért pont az a tanár lett a kiszemelted. Gondolj a következményekre, hogy „mi lenne,ha”! Tegyük fel, hogy összejönnétek. Te vagy 14-15 év körül, ő meg mondjuk 30. Húsz év múlva te még csak 34 leszel, ő meg 50… Tényleg feláldoznád az egész tini korodat, hogy egy beteges emberrel legyél? Mert egészséges, felnőtt férfi nem tini lányokra vágyik, ezt tartsd szem előtt! Ha pedig arra vágyik, minden bizonnyal leváltana, ha kinövöd a tinédzser kort.
Nem baj, ha felnézel valakire. Egy kis ábrándozás is belefér. De tudd, hogy hol a határ! Ha már teljesen komolyan gondolod a ti „szerelmeteket”, jobb gyorsan leállni vele! Sokat segítethet, ha megbeszéled valakivel.
Ha egyszerűen nem tudsz mit kezdeni a benned felgyülemlett „szerelem érzéssel” (ami nem egyenlő a szerelemmel, de ezt csak az tudhatja, aki volt már igazán szerelmes), keress inkább mást, akin levezeted a rajongásod. Ha minden áron ragaszkodni akarsz az „idősebb pasi-reménytelen szerelem” dologhoz, inkább keress valami „sztárt”, abból talán könnyebben ki lehet szeretni, ha eljön az ideje, mivel nem látod személyesen nap mint nap. De ezt csak végső esetre tanácsolom, ha már semmi mással nem sikerül magad lefoglalni!
Ennyit tudtam írni a témáról, mint az elején is mondtam, tapasztalat nélkül. Ha nektek van tapasztalatotok a témában, osszátok meg bátran, segítsetek egymásnak is!
|
Sziasztok! Körülbelül ugyanez a helyzet áll fenn nálam is. De! Külön tudtam szedni szerentécsre a 2 érzelmet. A szerelmet és az apakomplexus féle dolgot. A tanárommal úgy érzem, hogy teljesen kivéletes a kapcsolatom. Valahogy... mintha megtalálnánk a közös hangot. De az biztosan állíthatom, hogy nem vagyok belé szerelmes. Nem úgy érzek iránta, és ezt én is tudom, mivel alapjáraton is 2 éve boldog kapcsolatban vagyok, és semmi olyan jelét nem látom magamon. Rájöttem, hogy több mint valószínű, hogy az apámat akarom vele bepótoltatni aki soha nem foglalkozott velem. Tehát szerintem próbáljátok meg 2 választani a szerelmet és az apakomlexust, mert a 2 dolog nem ugyan az.
„ köszönöm, hogy ilyen gyorsan sikerült, az unokahugomnak pedig megmutatom, ahogy hazaértek a nyaralásból. :)