| Lélek : Facebook. Függő vagy? |
Facebook. Függő vagy?
Krisza 2011.03.01. 19:51
Mára már azt hiszem tagadhatatlanul a fiatalok körében legnépszerűbb közösségi oldal a Facebook. Ebben a cikkben a Facebook-függőségről írom le a véleményem.
Mikor divatba jött az IWIW és a MyVIP, el sem tudtam képzelni, hogy lesz olyan közösségi oldal, amit én is nap mint nap látogatni fogok. Az előbb említettekre ugyanis regisztráltam, és évente maximum 2-3-szor ha felnéztem.
A Facebook-ra én is felmegyek naponta (megjegyzem max. annyiszor, ahányszor az email-eket is megnézem), mert nem árt tudni, hogy mi van az ismerőseimmel, akik szintén használják.
Ezt nem is tartom rossznak, hiszen könnyen lehet megszervezni találkozókat, egyszerűen lehet informálódni, tartalmat megosztani, és a friss híreket kiírni (ld. Teenagers Facebook profil).
A Facebook-ot egyáltalán nem tartom rossznak, vagy károsnak.
A rossz és káros az, amit rengeteg tini (és nem csak tini…) művel rajta!
Sokan konkrétan ott élik le az életük.
Ülnek a gép előtt, írogatnak ki az üzenőfalra mindenfélét, és azt hiszik élnek. Pedig a lájkolgatás egyáltalán nem tartozik bele az életbe!
Persze, az emberekben ott van, az állandó „vélemény megosztási kényszer”, ezt élem ki én is itt, ezen az oldalon, de nem értem, hogy fajulhatnak el emberek odáig, hogy mindenkivel tudassák, hogy éppen most esznek ezt meg azt, és egyéb teljesen érdektelen dolgokat.
Az meg a másik fele, hogy sokan olyan dolgokat is kiírnak, amiről nem is akarják valójában, hogy mindenki tudjon. Na, ez ám az igazi birkaság! Kiírnak valamit, és nem gondolnak bele, hogy annak milyen következményei lehetnek.
Velem is előfordult már, hogy egyik ismerősöm elég szánalmas „hírt” írt ki, konkrétan azt, hogy 18 éves létére műmelleket csináltat, és erre milyen büszke, én pedig ezt kommentáltam… Erre törölte a bejegyzésem, és az volt a válasz, hogy „pont a te véleményedre nem voltam kíváncsi”. Hát könyörgöm, akkor minek ír ki olyat, amit bárki „lájkolhat” vagy kommentelhet, de ami még fontosabb, hogy tudomást szerez róla.
Ugyan ez a helyzet a fényképekkel.
Meggondolatlanul töltenek fel bulis, piás képeket, és bele sem gondolnak, hogy azzal milyen képet alkotnak magukról. A „fél csöcs kilóg” és meztelen képekről már nem is beszélve… Az ilyen kis ribanc-kezdeményeket szerintem nagyon gyorsan pszichológushoz kéne vinni, egy igen hosszú terápiára, hátha akkor még lehet belőlük normális emberhez hasonló…
Tele van a fészbúk olyan képekkel, ahol a párocskák össze-vissza csókolóznak, meg fetrengenek egymáson… Ennek is mi értelme? Rólam és Wandarról egy smacizós kép sincs fent, mégis imádjuk egymást. Nem érzünk kényszert arra, hogy a kapcsolatunkat azzal „erősítsük meg” (ami persze egyáltalán nem megerősítés, csak felszínes baromság), hogy egymást „szeretgető” képeket tegyünk fel.
Ott vannak még a bugyuta alkalmazások. Néhányat eleinte még én is jópofának találok, na de azért van egy határ!
És ezt a határt sokan nem érzik… Küldözgetik a hülyeségeket megállás, és értelem nélkül.
Nem értem mit lehet órákon át csinálni a fészbúkon. Nekem nagyjából 5 perc bőven elég, hogy tájékozódjak arról, amiről szeretnék. Valaki meg ott ül naphosszat, és csak lájkolgat. Szép kis szociális élet.
És ott van a mobilon fészbúkozás is. „Ülök a buszon”, és társai kiírások… A buszon mi a jó életért fészbúkolsz? Nézd a tájat, olvass, vagy akármi!
A suliban meg aztán pláne… Ott tanulni kéne! Szünetekben meg a barátokkal kommunikálni! (Nem lájkolás formájában…)
Ha úgy gondolod, hogy te is túl sokat lógsz a Facebook-on, és van annyi eszed, hogy szeretnél ezen változtatni, rendkívül egyszerű a helyzet.
Amint feltűnik, hogy csak értelmetlenül kattintgatsz, és nézegetsz képeket, húzz el a gép elől! Olvass, menj ki a levegőre, tanulj, vagy bármi!
Ha nem tűnik fel, az már nagyobb probléma… Esetleg beállíthatsz magadnak egy órát, ami 10 perc után csörög, hogy ideje elhagyni a fészbúkot.
Mindenkinek csak azt tudom mondani, hogy nem éri meg a fészbúkon tölteni az életet! Az igazi barát akkor is a barátod lesz, ha nem lájkolod minden egyes bejegyzését, és valami jó hobbi sokkal kellemesebb érzéssel tölt el, mintha lájkolják, vagy kommentelik valamelyik posztod!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Archívum
Én nem divatból járok fel facebookra, hanem egy bizonyos személyért, és ez már függőséget okoz. Nagyon zavaró, de egyszerűen elveszi az életkedvem, mert tudom, hogy az illető nem sokat van fent, és szeretek vele beszélgetni, én őt hiányolom, és nem a facebookot. Sajnos külföldön dolgozik, és csak néha jön haza, ezért is van szükségem arra, hogy neten keresztül beszélgessek vele. Persze, vannak, akik csak divatból vannak fent, de én személy szerint nem tartozom ebbe a kategóriába. Hazaérek, mivel még gimnáziumba árok, megtanulo, és addigra besötétedik, este lesz, és hát mit csináljon az ember este? Hát persze, hogy bekapcsolja a gépet. Próbálkoztam már az esti tanulással, de már nem fogott az agyam este...